A Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében került sor 2012 májusában a negyedik Lendület Fiatal Kutatói Program nyerteseinek kihirdetésére. A 40-55 év közötti önálló kutatási programmal rendelkezők számára idén először meghirdetett Lendület III. egyik támogatottja Guttman András volt, s személyében egy világhírű magyar kémikust sikerült egykori tanulmányai színhelyére, Veszprémbe csábítani Bostonból. Ennek apropóján kérdeztük a Pannon Egyetem rektorát, Friedler Ferenc Széchenyi-díjas professzort az egyetem jövőjéről.
– A Pannon Egyetem szempontjából sikerként értékelhető Guttman András visszatérése Amerikából. Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy a hazai felsőoktatási intézmények anyagi helyzete nem túl rózsás. Egy esztendő telt el azóta, hogy Önt az egyetem rektorává választották. Milyen jövőképpel tudja biztatni az egyetem jelenlegi és jövőbeli munkatársi gárdáját, illetve a diákokat a kutatás-fejlesztésben kiemelkedően innovatív intézmény?
– Az természetes számomra, hogy vannak megoldásra váró nehéz problémák. Egy vidéki intézmény másként tudja jól ellátni a feladatát, mint egy fővárosi. Tőlünk nemcsak a kiváló minőségű oktatás az elvárás, hanem helyi feladatokat is el kell látnunk. Így például részt kell vennünk a helyi cégek innovációs folyamataiban. Egy régió fejlődését nagyban befolyásolhatja az ott működő egyetem. Ez nemcsak a cégek szakemberigényének kielégítését jelenti. Az innovációs feladatok helyi megoldásával az egyetem közvetlenül is hozzájárulhat a magas hozzáadott értéket képviselő hazai és külföldi cégek megjelenéséhez és folyamatos működéséhez. Magyarország érdeke, hogy ne csak a főváros, a vidék is fejlődjön. Ahhoz, hogy ezt a szerepét a Pannon Egyetem ellássa, a szokásostól eltérő utat kell követnie. Mivel itt más a környezet, mint mondjuk a fővárosban, ezért egy sajátos hálózati modellt dolgoztunk ki. Ez úgy működik, hogy minden olyan városban, ahol a Pannon Egyetem jelen van, ott tulajdonképpen az egyetem teljes szakmai potenciálja rendelkezésre áll, mint cseppben a tenger. Ez azt is jelenti, hogy nem szigeteket építünk. Hogy ebből a potenciálból mit hasznosítunk, az a helyi szakmai és gazdasági igényektől függ.
– Az elmúlt években eléggé polarizálódtak az egyetemek. Nagyvárosaink némelyikében kialakultak nagy stratégiai fontosságú egyetemi centrumok, melyek a mindenkori kormányzati stratégia függvényében tudnak gazdálkodni. Milyenek a veszprémi székhelyű egyetem pozíciói? Biztosítva van a nyugodt működés a jövőre nézve?
– A Pannon Egyetem működése stabil, gazdaságilag, szervezetileg és szakmailag egyaránt. Ez nem jelenti azt, hogy nincs tennivalónk. A körülmények, az igények változnak, s a gazdaság is átalakul. Ezekre nekünk is fel kell készülnünk. Alapvető, hogy a normatív támogatás alapú működésről egyre inkább át kell állni a versenyszférából származó forrásgenerálásra. Bevételeinknek jelenleg is legalább a felét projektekből szerezzük. Ezen belül erősítenünk kell a versenyképes iparból származó projektek súlyát. Ez garantálja a minőséget és a versenyképességet.
– Bizonyos egyetemi együttműködési szisztémák a primer haszon szemszögéből tekintenek a folyamatokra. Mi van azokkal a kutatási vállalkozásokkal, melyek inkább közvetett módon tudják segíteni a nagy ipari központok fejlesztői tevékenységét?
– Mi fontosnak tartjuk azt, hogy sok lábon álljunk. Három „láb” már adódik abból, hogy az oktatást, kutatást és projekttevékenységet egyformán fontosnak tartjuk. Ez utóbbinál is sok lábon kell állni, mert ha csak egy cég működésétől függ az egyetem innovációs működése, az olyanfajta bizonytalanságot okoz, amit felelősséggel nem vállalhatunk. Ezért tartom fontosnak, hogy több, magas hozzáadott értéket létrehozó céggel, különböző projektekben minden esetben versenyképes termékek fejlesztéséhez járuljunk hozzá. Ez biztosítja a stabilitást és egyfajta széles pályát ad a fejlődés menetének. Aki ― mint Guttman András ― a Pannon Egyetemet választja kutatásai színteréül, hosszú távra tud tervezni. Egy kutatásban a folyamatok több éven vagy évtizeden át is tarthatnak, ezért fontos a kiszámítható működés. Mi elsődlegesen a minőségre építjük intézményünk munkáját. A minőséget a versenyképességből és a megbízói elégedettségből vezetjük le. Ehhez jó oktatókra-kutatókra és jó projektekre van szükség. Ez adja nemzetközi értelemben a mi rangunkat az egyetemek sorában. Ha egy korszerű termékben megjelenik a munkánk, akár közvetlenül, akár közvetetten, az a minőség visszaigazolása. Ez egyúttal hallgatóink sikeres szakmai pályájának a megalapozását is jelenti. A végzett diák is könnyebben talál munkát a legrangosabb munkahelyen, ha az egyetem eredményei is beépülnek a cég fejlesztéseibe.
– A Pannon Egyetem a Dunántúlon sok helyi centrumot hoz létre. Ez a tény nem fenyeget azzal, hogy idővel a központok az egyetem vetélytársaivá válnak?
– Ez a jelenlegi hálózati modellünkben elő sem tud fordulni. A „cseppben a tenger” már említett filozófiája szerint mindenhol ott vagyunk minden fontos tulajdonságunkkal, de az a csepp nem tud tengert csinálni. Sőt, a szervezeti felépítésünkből következik, hogy a hálózati modell fenntartása minden partner számára előnyös, ez a stabilitás záloga.
– A távolságokat sikerül leküzdeni az egyes centrumok között?
– A mai világban ez nem jelenthet gondot. Két órán belül megközelíthető bármelyik központunk. Az információátadás kérdésében pedig az összes rendelkezésre álló telekommunikációs eszközt használjuk és fejlesztjük. Így a fizikai jelenlét nem szükséges egy tárgyalás lefolytatásához. Szinte az az érzése az embernek, mintha tárgyalópartnere csupán az asztal túloldalán foglalna helyet, s nem egy másik városban vagy országban. Így intézményünk különleges hálózati modellje és a korszerű információs technológiák együtt egy hatékonyan működő szervezetet eredményeznek.
Forrás: Innoportal.hu
Szerző: Matykó Károly